2009. december 30., szerda

Zalapart - Zala pArt


Zala paArt!(KLIKK!) Ez a nagyon találó név, annak a galériának a neve, ahová Kristinival(KLIKK!) beszéltük meg a találkozót, mert már unta, hogy soha nem megyünk be. Az előzményeket tudjátok. Naná, hogy nem jött el, mert megint ellepte a hó! Jó! Én addíg ittam, majd felszerelés, felkészülés, de annyira elfáradtam, hogy nem értem oda, mert lássátok be egész nap inni és várni, az nem semmi! Vasárnap este el is döntöttem, hogy hétfőn bemegyek a galériába! Egyedül, mert szegény ember vízzel főz! Igen ám, de még az nap egy színes ruházatú bácsi megállított, és mindenféle hülye papírokat kért.
- Nem kellene ezt az autót levizsgáztatni?
- Szerintem, minek? Idáig jól vizsgázott!
- Lejárt!
- Mi járt le? Most vettem!
- Stimmel! Négy éve!
- Mennyi?
- Látom Jánosnak hívják, igyon egyet az egészségemre!
- Mééég? Egészen idáig a Rendőrség egészségére ittam!
- Na, húzzon innen!

Hétfő hajnali tízkor irány a szervíz, vizsgáztatás! Fél óra, huszonötezer zöldkártyával, tiszta zöld voltam! S mivel ajánlották, hogy nem ártana felrakni a téli gumit, ma odamentem!
Mivel a galéria is a zalaparton van, meg a gumis is, úgy döntöttem, irány a gumis, nehogy fékezéskor autóval bejárjak a galériába, mert az még is egy kicsit cikis!

Nos ezt a képet mutatom először, amikor Liankát felemelik és keréktelenítik!

Tessék! Liána keréktelen! Tesztfotót, ha lehetne, valaki fogja le, mert innét, talán nem kellene lehoznia az autómat!:))) (KLIKK, mert érdekes!)

Tesztfotó, civíl nevén Falcsik Tamás képeit ITT nézhetitek meg! Érdemes!!!



Láthatóan, csak három ember serénykedik a négy kerékhez, de ennek meg van az oka!

Az ok, itt látható, mert Sanyi barátom, már fél órája lesi a buborékot aminek a víz alá nyomott gumiból kellene jönni, mert állítólag ereszt!

-Segíthetek?

- Na mit találtál ki?

- Mióta nem jön a buborék?

- Már fél órája!

- Bökjük ki a gumit!

Az autó tulajdonosa és a Sanyi nem szóltak! Csak símán rámnéztek! Rámnéztek, és nem szóltak! Én meg úgy láttam jónak, hogy sietnem kell!

-Oké! Ha nem, akkor nem!


Számomra, a legfontosabb mozzanat következik, és ilyenkor rögtön ott termek!
- Menj innét!
- Tudom, csak azt szeretném, hogy olyan legyen, mint a...
- Rétesliszt! Dupla nullás! Na húzz innét! Olyan lesz!
- Látjátok! Hallgatnak rám! Nem reklámoznék, de most már késő!


Ezek a valós képek Zalaegerszegen a Karmacsi gumiszervizben(KLIKK!) készültek, Ő a legjobb az országban! Hogyha defektet kaptok, mondjuk Szegeden, akkor ne szarozzatok, telefon, tréler, vagy autómentő és irány Zalaegerszeg, a Karmacsi gumis!



Következett a Zala pArt-i galéria! Megkértem László Edinát a galéria művészeti managerét, hogy engedje meg a fotózást, mert egy grafikus, azt kifogásolta, hogy...
- Grafikus?
- Igen!
- Uram! Annyit fotózik, amennyi jólesik! Én megértem önt! A grafikus, az mind ilyen!


Akkor nézelődjetek, most már belülről!




















Kristina!
Eleget tettem a kívánságodnak! Bevittelek a Galériába, remélem jól érezted magad. Csak szólj! Láthatod, hogy mindent megteszek érted!:))) Főleg!



Most egy kicsit nem leszek, ha keresne Valaki! Az osztálytársam, aki egy hatalmas határmenti vasútállomás főnöke, aki mellesleg Varasdon volt a hű tolmácsom, aki még emlékszik, megkért, hogy valami buli lesz, és menjek el fotózni! Csak azt tudnám, hogy miért az ország egyik legjobb fotósának kell egy vasúti bulin fotózni!?
No mindegy, mivel Varasd a szomszéd város, elmegyek oda is, mert megigértem a varasdi fotósoknak, hogy tartok egy előadást: Hogyan lettem a Főfüge Blog legjobb fotósa, címmel!

2009. december 26., szombat

Képben vagyunk V.


Zsinagóga

Hangverseny- éy Kiállítóterem Zalaegerszegen

"Térden aluli dolgok"

Nem ártana ezt a kategóriát, a fotózásban bevezetni, természetesen jól körülírva úgy, hogy lehetőleg én ne essek bele!:)))
ITT OLVASHATTOK BŐVEBBEN!
Mivel nem olyan egyszerű odajutnotok, ahová én szeretném, elmagyarázom:

Klikk után, balfelső sarok főoldalt lenyitni, majd a VáLINEWS-ra klikk és legörgetni a december 20-i bejegyzéshez.

További jó borozást, fröccsözést!:))) (a megfelelő aláhúzandó!)

2009. december 23., szerda

2009. december 21., hétfő

Papp Elek

Szó szerint Világraszóló sikert aratott Papp Elek(klikk!) nagykőrösi fotóművész.
A remek hírről, ITT OLVASHATTOK BŐVEBBEN!
A képet 2008-ban Kecskeméten készítettem, amikor a Látó-kör tagjai egy hétvégén Király László, KirRoyal(KLIKK!) és családja vendégei voltunk, Laci Papp Eleket is meghívta.


2009. december 17., csütörtök

Vadas Ernő, ma (dec. 17) lenne 110 éves

MA ESTE, (dec. 17) AKI TEHETI, KERESSE FEL VADAS ERNŐ SÍRJÁT ÉS GYÚJTSON EGY SZÁL GYERGYÁT! (KLIKK!)

Megkértem, számomra nagyon értékes embereket, akik sokat segítettek nekem, hogy írjanak egy pár gondolatot Vadas Ernő születésének 110 évfordulójára.
Mindenki e-mailban küldte el gondolatait!
Természetesen ezt bárki megteheti a hozzászólásoknál.

KELETI ÉVA:



Nekem mindig Ernő bácsi marad. Amikor megismertem, fehér hajával, kék szemével és mosolyával , maga volt a jóság. Igy képzeltem el gyerekkoromban a mesefigurákat. Ö mindig, csak jót tett. Belőlem fotóst nevelt. Elindított egy úton....Köszönöm Ernő bácsi (Keleti Éva)

SZARKA KLÁRA:

Manapság nem divat tanulni – még a fotográfiát sem. Ma nem tolakodnak a kezdők, hogy vihessék a mesterek táskáját s közben ellessék a mesterfogásokat. Sokan azt hiszik, a kamera és a számítógép okos szoftverei úgy simítják az eszközt a kezdő kezébe, hogy azért egyébként nem kell semmit tenni. Pedig a jó kép titka nem a technikában és a trükkökben, hanem a gondolatban, a szakmai kultúrában és az alázatban rejlik. Ezeket pedig még ma is csak a legjobb a mesterektől lehet eltanulni. Olyanoktól, amilyen Vadas Ernő is volt. (Szarka Klára)

Szamódy Zsolt:
Elnök, Magyar Fotóművészek Szövetsége


Nagy öröm a számomra, hogy Vadas Ernő - művészfotós – ahogy a szakképzettségét deklarálta, emléke születésének 110. évfordulóján is élő.

Nemcsak a Magyar Fotóművészek Szövetsége első elnökeként tisztelem, hanem természetesen, mint a magyaros stílus egyik legkiemelkedőbb alkotóját is, aki 1956-ban már nagytekintélyű közismert fotográfus volt. Nem ismerhettem személyesen, de maghatározó művei segítettek a pályám során felmerülő kérdések megválaszolásában. Munkássága példaértékű lehet mindannyiunk számára, csak remélni merem, hogy a többek között az általa is megkezdett munkát méltó módon folytatjuk a ma már ötvenhárom éves szervezet keretein belül, akkor is, ha teljesen megváltozott körülmények és lehetőségek között dolgozunk.
Szamódy Zsolt
elnök, Magyar Fotóművészek Szövetsége(KLIKK!)

KINCSES KÁROLY:

Vadas Ernő személye mindig megosztotta a közvéleményt, éltében is, s most 47 évvel halálát követően is. Vannak, akik istenítették, vannak, akik giccsgyárosnak nevezték. Ideológiai harcok kiemelt célpontja volt, sokan ártottak neki, és sokan segítették. Mondjon ki-ki amit akar, egy biztos: Vadas Ernő életműve a magyar fotográfia egyik tartópillére, lehet róla jó, rosszat mondani, de nem ismerni, azt azért már mégse! Mert fontos fotók jelentek meg tőle a Coronet-ben, a Vanity Fair-ben, a London News-ban, a Liliput-ban, a L’Illustration-ban, a National Geographic Magazine-ban –és a legtöbb magyar illusztrált lapban. Volt egy hosszabb időszak a halálát követően, amikor az MTI Fotó egy frekventált helyen lévő budapesti kiállítótermét róla nevezték el. Ma már csak az idősebbek emlékeznek erre. Szerintem, ha nem itt és nem ekkor él, tehetségével, akarásával, a fotó szenvedélyes szeretetével a meglévőnél nagyságrendekkel nagyobb ismertségre tehetett volna szert. Még mindig nincs túl késő. (Kincses Károly)

VÁLI DEZSŐ:

Először egy történet Vadas Ernőről, ahogyan én is hallottam, hátha valaki nem ismeri. Történt, hogy két fotós barátjával faluszéli ösvényen sétált. Egyikük meglátott egy csapat libát, s nosza, adott húsz fillért az állatokat terelő fiúcskának, hajtsa meg a csapatot. Napfény, porfelhőben a nekilódult, riadt állatok, le is fényképezték. Mindhármuknál ugyanaz a felvétel. Kiállításra vele, de melyiküké. S akkor az egyikük fura módon bírósághoz fordult. Valahogy meg is ítélték neki, hogy csak az övé szerepelhet a honi kiállításokon. Aranyérmet is kapott rá. A harmadik barát kilépett a helyzetből, Vadasra a külhon maradt. Ahol is körbe a világon, mindenütt aranyérmeket kapott csapkodó libáira.

Kétszer találkoztam vele, 1959 nyara, Ő halála előtt három évvel, én tizenhat évesen, nyári munkán, az MTI fotóosztályán. Nevét és rangját tudtam, már évek óta jártam fotókiállításokra, s egyébként is, nagymamám Új Idők számaiban sok képe szerepelt.
Valamiért átküldhettek a retusszobából, ahol képek széleit vagdostam, a felvételi műterembe. Nagy üres tér közepén zömök kicsi öregember, állványon lévő masina fölé hajolva. Aztán igazítás az egyik reflektoron, majd a másikon. A gép előtt alacsony asztalkán lombikokból, üvegekcsövekből álló szerkezet. Lassan, hosszan munkálkodott vele.

Pár nappal később csodálatos Linhof-táskáját vihettem utána. Régi kocka-Moszkvics, vállalati sofőr, az öregúr, meg én. Nem mentünk messzire, az Alagút bejárata fölé, képeslaphoz kellett fotót készítenie. Éppen középről a Lánchíd pillérnyílásába fényképezett bele. Közben beszélgettünk a szakmáról, az idő tájt Ljubityelj kétaknás gépem volt. Régen volt. Csupán egyetlen mondatára emlékszem, ma is. Tudod, édes fiam, ha az ember egy évben egy jó felvételt csinál, az már egy jó év. (Váli Dezső) KLIKK IDE FELTÉTLEN!!!


KIRÁLY LÁSZLÓ GYÖRGY:
Fotóművész, a híres Látó-kör(KLIKK) vezetője.

Három ok van, ami miatt egy fotót érdemes elkészíteni. Az egyik: a dokumentálás, egy adott pillanat különösségének megragadása és - szó szerint is értve a kifejezést - megörökítése. A másik: egy esztétikailag értékelhető, szép vagy legalábbis érzelmet kiváltó látvány elkészítése. A harmadik: saját gondolataink, személyiségünk, világnak szóló üzenetünk kifejtése kép(ek) által. Ezek az okok szükségképpen jelen vannak minden fotográfiában, noha nyilván nem egyforma mértékben. A jó fotó kritériuma (többek között), hogy e három tényező harmóniába kerüljön, Vadas Ernő képei e harmónia megtalálásában segíthetnek bennünket, ha figyelmesen szemléljük őket. Nem vágyom rá, hogy olyan képeket készítsek, mint ő, de tisztelem és becsülöm azt a képességet, ahogyan a dokumentáris, az esztétikai és a gondolati elemet összekapcsolja.

KRISTINA FELES:


(Ő tervezte a plakátot, a nagykanizsai kiállításra.)

Vadas Ernő munkájáról, amit láthattam Tőle és csodálhattam, a következöt mondhatom, József Attlia segítségét kérve a feladathoz: "A mű nem annyira a művész, mint inkább azok által él, akik szeretik a művészetet, és azért szeretik, mert keresik az emberséget." Azt gondolom ez Vadas Ernő életművére is igaz, mert emberközeli.

KŐFALVI CSILLA:
A Nagykanizsai Plakátház igazgatója.


.........................Ő is fog majd írni, hamarosan, de lehet, hogy még előbb!!!




Dr. Károlyi Attila
Ügyvéd, Önkormányzati képviselő. Ő lobbyzta ki a Vadaskiállításra, a pénzt, paripát, fegyvert!


Ő is fog írni! Lehet, hogy egy könyvet!:)))

2009. december 10., csütörtök

2009. december 9., szerda

Fordulópont

ZA-KO Volt egyszer egy Ruhagyár

Ez az első Digiporámám, ami az én fotóimból készült!
Ez a kis rövid "film" előleg, mert ha már meglesznek a bontási felvételek is, akkor készítem el a teljes változatot, ami kb. 20-25 perces lesz! ...........

Tiszteletem és főhajtás az ott dolgozottak előtt!

2009. december 3., csütörtök

fehervaru rea meneh hodu utu rea

A fenti cím, egy e-mail tárgycíme. Meghívót kaptam, azt mégsem mondhatom, hogy Senkitől, pedig Tőle, mert ez a művészneve. Orosz István küldte(KLIKK!). 1989 óta ismerem nagyon jól, pedig csak nem rég ismerem, ami csak látszólag ellentmondás, mert igaz. Ugye milyen fura mondat? Ő ilyet, le is tud rajzolni!(Lásd a meghívóját!) Ő alkotta, azt a világhíres plakátot, amin az Iván hátulról látszik, és az a felirat rajta, hogy TOVARISI KONYEC.(KLIKK!) Ugye így már mindjárt más, pedig

..................................Klikk a képre!
nem biztos, hogy erről kellene ismernünk. Amikor „rátaláltam” egyszuszra kiolvastam a blogját. Én tudom, hogy miért, Ti pedig ismételjétek meg! Garantálom, hogy nem csalódtok!
Bennem!
Nézzétek azt a cseles létrát a hirdető oszlopnál, a meghívón, az aljánál kezdjétek, majd szép lassan haladjatok felfelé! Nagy találmány! Forgalmas utak mellet is biztonságosan lehet plakátot ragasztani róla, nem kell a létrának az úttestre kilógni. Autópálya mellett ez már nem működik, mert ez egy kidönthetetlen oszlop, és ha jön egy megállíthatatlan autó és neki megy… hát, azt már Senki se tudná lerajzolni!:))) Már régóta szeretnék egy ilyen létrát, hogy újra elegánsan tudjak felülni egy lóra.
Ezt írta Orosz István a saját meghívójához a blogjában:”… December 9-én, szerdán délután ötkor Orosz István tárlatvezetést és előadást is tart (ha bejut).”

Már látom is a csütörtöki újságokat! Orosz István tegnap, hatalmas sikerű előadást és tárlatvezetést tartott. Akkora volt az érdeklődés, hogy Ő maga se jutott be!

Szeretettel ajánlom Orosz István kiállítását, és tárlatvezetését. Időben legyetek ott, mert ki tudja!:)))

Nemrég, ajándékoztam valakinek egy tovarisos Ivános plakátot. Mivel a plakátok általában a falra vannak felragasztva, a másik felét, csak kevesen láthatják. Volt is akkoriban kíváncsiság, hogy kit ábrázolt a művész hátulról. Én most kihasználva az alkalmat, megnéztem! Hosszasan néztem Ivánt a plakáton, majd szép lassan megfordítottam. Nem fogjátok elhinni! Joe nézett velem szembe!:)))

Egy kis csemege!(KLIKK!)

Ez pedig egy nagyon érdekes rajzflmje

2009. december 2., szerda

Fények, formák, illatok / Világ. Nézet.

A fenti címmel nyílik december 4-én, bátran megelőlegezhetem, nagysikerű kiállítása, Dobák Zitának(KLIKK), Király László Györgynek(KLIKK!), és Öveges Lászlónak(KLIKK!)
Akik a Látó-kör kiválóságai(KLIKK!)
Zita linkjénél, majd a kép címére klikkeljetek, s akkor láthatóak a képek! (nem egy nagy újítás!:)))

Nézzétek meg előlegként, a remek kis digiporámát, s ha 15-ször megnézitek egymás után, akkor bátran állíthatom, egész estét betöltő élményben lesz részetek!:)))

................................Tiszavasvári