
2009. november 25., szerda
2009. november 24., kedd
Stanko Abadžić (1951) Zágráb
Horvát Fotográfia 2009. Varasd c. írásomnál, elég sok az adat, vagy csak a duma, mindenesetre alkalmas arra, hogy elkerülje elsőre a figyelmeteket Stanko Abadžić képeinél, hogy ajánlottam a weblapját. Most megteszem külön!
NÉZZÉTEK MEG Stanko Abadžić (ejtsd: Sztanko Abadzsity) FOTÓSOLDALÁT, ITT!!!
NÉZZÉTEK MEG Stanko Abadžić (ejtsd: Sztanko Abadzsity) FOTÓSOLDALÁT, ITT!!!
2009. november 23., hétfő
Horvát Fotográfia 2009. Varasd
A kiállításon 101 kép szerepelt, 30 szerzőtől:
Stanko Abadzic, Luka Baljkas, Jasna Bozic, Valentino Prcić Bilić, Nikola Đuretić, Slavica Grgurić Pajnić, Damir Ivankovic, Tomislav Jemrić, James Jerkovic, Ivana Juric, Ranka Kojčinović, Anamarija Konjevic, Peter Smith, Srdjan Kovacevic, Zeljko Krčadinac, Patrik Macek, Kresimir Mehičić, Hari Merdanović, Senad Muršić, Karmen Orlic, Zlatko Paic, Ana Peraica, Jasenko Rasol, Martina Skender, Peter Slobodnjak, Goran Škrlec, Dunja Šverko, Tkalec a Tóra, Stanko Tóth, Jerolim Vulić.
Meghívtam a Varasdi Fotóklubot Vadas Ernő, 110 év 110 kép c. fotokiállítására. Mivel nem ismerték Vadas Ernőt, csak a fotóklub vezetője jött el és egy barátja és az én osztálytársam, aki jól beszél horvátul. Felkisértem Őket az emeletre, ahol a kiállítás volt, az Elnök megállt körülnézett, közelebb ment a képekhez, megnézett, vagy négy képet, és kijelentette, hogy ide azonnal el kell jönni az egész klubnak. Egy hét múlva, ott volt az egész klub, kb.20-25 ember. Fiatalok, idősebbek, lányok.
Sajnos vonattal érkeztek, s csak egy órájuk volt, mert 17 órakor zár a múzeum, és még a szomszédos képtárat is szerették volna megnézni. Nagyon jól érezték magukat, elemezték a képeket, és csodálkoztak! Levetítettem Nekik a birtokomban lévő 1960-as Magyar Filmhíradó 9. számának azon részletét, ami Vadas Ernőről szól, ami 1 perces, és kb. 10-12 másodpercig közelről, a mester is látható, majd a végén pár másodpercig, ahogy mutatja valakinek a képeit. Néztem az arcokat, a fiatalokat érdekelte a legjobban, hogy, hogyan nézett ki Vadas Ernő! Majd megnéztük a képtárat, ahol Brunner Erzsébetek képei látható, anya és lánya, akik Indiában élték le életük nagy részét. Itt látható még, a szintén Nagykanizsán született, de Kaposváron élt festőművész Z. Soós István képei. Jó kis program volt, jól érezték magukat a vendégek. Kaptam Tőlük fotós könyveket ajándékba, kiállítási prospektusokat, és öt darab meghívót a november 14-én megnyíló horvát fotókiállításra. Minden évben megrendezik, és minden évben más-más városban van a kiállítás. 2009-ben Varasd városát érte a megtiszteltetés. Az idén 2500 képpel neveztek a fotósok. Egy személy 6 képet küldhetett. Az előzsűri kiválasztotta azokat a képeket, amelyek a falrakerülhettek 101 db. Majd a kiállításon döntöttek a díjakról. Dijazták a klubokat, osztottak okleveleket, majd a három fődíjat. Képzeljétek! ÉN IS DÍJAZHATTAM!!! Csak az első díjazottat tudom bemutatni, mert a sofőr-tolmácsom megszökött! Azt nem állíthatom, hogy a széplányok miatt, mert a felesége is olvassa a blogomat (Szia Évike!), hanem legalább annyira szép és vonzó volt a büfé! S mivel Ő még kezdő fotós, a kiállítóteremben láthatóan nem mozgott otthonosan, gátlásos volt még a nézése is, de a svédasztalos, igyálannyitamennyibelédfér italpultnál, már bármelyik fotós nagydíjat elhozta volna.
Eredetileg úgy volt, hogy eljön értem Nagykanizsára, és Ő visz Varasdra. Nagyon tetszett! Volna! Indulás előtt egy órával felhívott telefonon, hogy rettentően kivan idegileg, olyan idegállapotban van, hogy Ő ilyen depressziós állapotban nem meri vállani a vezetést. Egyébként hatalmas út, pici közút, és 30 km autópálya! Így hát elmentem én Murakeresztúrra és barátom autójával nekivágtunk a hosszú útnak. A majdnem új citroenje, az enyémhez képest kb. úgy gyorsúl, mint a hajó!
Varasd! Egy ékszerdoboz! Természetesen, csak az öregváros, ami meglehetősen nagy, része a Varasdi vár is, csodás templomok, úgyhogy hamarosan visszamegyek, de lehet, hogy még előbb! Egy egész napra!
Egy csodás kastélyban volt a kiállítás, ahová fél órával előbb érkeztünk, és nagyon jó volt nézni, ahogy az ország minden részéről sorba jöttek a fotósok és ölelkezés özön, könnyes szemek. Igazi családias légkör! Kedves barátaágos emberek a horvátok!
Megnéztük a képeket, sietve, mert a tömeg az csak nőtt és nőtt. Amikor "beállt" a teltház, szinte lehetetlen volt ott álványostúl közlekedni. Nagyon jól éreztem magam (a sofőr-tolmácsom kitűnően!) Negyedik sörnél depresszió nyomokban se, és én kezdtem megvilágosodni, mint Szidhárta. Pucsi! Te szemétláda! Nem is volt Neked semmi bajod!
A jól ismert vigyor, és heherészés! Csak én lehetek ekkora MARHA!
Akkor most nézzük a képeket, amik a mostoha fényviszonyok miatt, olyanok, amilyenek!
Egymásba nyíló termek, gyülekező vendégek.

Stanko Toth(1953) Fotói. Ő a Varasdi Fotóklub Elnöke

Jasenko Rasol(1969) Zágrábi fotós képe

Jöttem-mentem, fotózgattam, majd láthatóan "befogtak" Ilyen apró sippogások jelezték, mint az amerikai repülősfilmekben! Valószínű, Ő volt Nagykanizsán is, mert töbször is fotózott engem, vagy pedig, csak símán egy kifejlett izlésvilágú, jószemű remek fotós!

Dolgozik a Horvát Televízió! Riport Marina Viculin-nal, a zsűri Elnökével
Egy kis kiállítási hangulat!
Nikola Duretic(1949) Zágrábi fotós munkája

Gyülekezés az eredményhírdetéshez. Jobboldalt, Stanko Toth, a Varasdi Fotó klub Elnöke
Stanko Abadzic, Luka Baljkas, Jasna Bozic, Valentino Prcić Bilić, Nikola Đuretić, Slavica Grgurić Pajnić, Damir Ivankovic, Tomislav Jemrić, James Jerkovic, Ivana Juric, Ranka Kojčinović, Anamarija Konjevic, Peter Smith, Srdjan Kovacevic, Zeljko Krčadinac, Patrik Macek, Kresimir Mehičić, Hari Merdanović, Senad Muršić, Karmen Orlic, Zlatko Paic, Ana Peraica, Jasenko Rasol, Martina Skender, Peter Slobodnjak, Goran Škrlec, Dunja Šverko, Tkalec a Tóra, Stanko Tóth, Jerolim Vulić.
Meghívtam a Varasdi Fotóklubot Vadas Ernő, 110 év 110 kép c. fotokiállítására. Mivel nem ismerték Vadas Ernőt, csak a fotóklub vezetője jött el és egy barátja és az én osztálytársam, aki jól beszél horvátul. Felkisértem Őket az emeletre, ahol a kiállítás volt, az Elnök megállt körülnézett, közelebb ment a képekhez, megnézett, vagy négy képet, és kijelentette, hogy ide azonnal el kell jönni az egész klubnak. Egy hét múlva, ott volt az egész klub, kb.20-25 ember. Fiatalok, idősebbek, lányok.
Sajnos vonattal érkeztek, s csak egy órájuk volt, mert 17 órakor zár a múzeum, és még a szomszédos képtárat is szerették volna megnézni. Nagyon jól érezték magukat, elemezték a képeket, és csodálkoztak! Levetítettem Nekik a birtokomban lévő 1960-as Magyar Filmhíradó 9. számának azon részletét, ami Vadas Ernőről szól, ami 1 perces, és kb. 10-12 másodpercig közelről, a mester is látható, majd a végén pár másodpercig, ahogy mutatja valakinek a képeit. Néztem az arcokat, a fiatalokat érdekelte a legjobban, hogy, hogyan nézett ki Vadas Ernő! Majd megnéztük a képtárat, ahol Brunner Erzsébetek képei látható, anya és lánya, akik Indiában élték le életük nagy részét. Itt látható még, a szintén Nagykanizsán született, de Kaposváron élt festőművész Z. Soós István képei. Jó kis program volt, jól érezték magukat a vendégek. Kaptam Tőlük fotós könyveket ajándékba, kiállítási prospektusokat, és öt darab meghívót a november 14-én megnyíló horvát fotókiállításra. Minden évben megrendezik, és minden évben más-más városban van a kiállítás. 2009-ben Varasd városát érte a megtiszteltetés. Az idén 2500 képpel neveztek a fotósok. Egy személy 6 képet küldhetett. Az előzsűri kiválasztotta azokat a képeket, amelyek a falrakerülhettek 101 db. Majd a kiállításon döntöttek a díjakról. Dijazták a klubokat, osztottak okleveleket, majd a három fődíjat. Képzeljétek! ÉN IS DÍJAZHATTAM!!! Csak az első díjazottat tudom bemutatni, mert a sofőr-tolmácsom megszökött! Azt nem állíthatom, hogy a széplányok miatt, mert a felesége is olvassa a blogomat (Szia Évike!), hanem legalább annyira szép és vonzó volt a büfé! S mivel Ő még kezdő fotós, a kiállítóteremben láthatóan nem mozgott otthonosan, gátlásos volt még a nézése is, de a svédasztalos, igyálannyitamennyibelédfér italpultnál, már bármelyik fotós nagydíjat elhozta volna.
Eredetileg úgy volt, hogy eljön értem Nagykanizsára, és Ő visz Varasdra. Nagyon tetszett! Volna! Indulás előtt egy órával felhívott telefonon, hogy rettentően kivan idegileg, olyan idegállapotban van, hogy Ő ilyen depressziós állapotban nem meri vállani a vezetést. Egyébként hatalmas út, pici közút, és 30 km autópálya! Így hát elmentem én Murakeresztúrra és barátom autójával nekivágtunk a hosszú útnak. A majdnem új citroenje, az enyémhez képest kb. úgy gyorsúl, mint a hajó!
Varasd! Egy ékszerdoboz! Természetesen, csak az öregváros, ami meglehetősen nagy, része a Varasdi vár is, csodás templomok, úgyhogy hamarosan visszamegyek, de lehet, hogy még előbb! Egy egész napra!
Egy csodás kastélyban volt a kiállítás, ahová fél órával előbb érkeztünk, és nagyon jó volt nézni, ahogy az ország minden részéről sorba jöttek a fotósok és ölelkezés özön, könnyes szemek. Igazi családias légkör! Kedves barátaágos emberek a horvátok!
Megnéztük a képeket, sietve, mert a tömeg az csak nőtt és nőtt. Amikor "beállt" a teltház, szinte lehetetlen volt ott álványostúl közlekedni. Nagyon jól éreztem magam (a sofőr-tolmácsom kitűnően!) Negyedik sörnél depresszió nyomokban se, és én kezdtem megvilágosodni, mint Szidhárta. Pucsi! Te szemétláda! Nem is volt Neked semmi bajod!
A jól ismert vigyor, és heherészés! Csak én lehetek ekkora MARHA!
Akkor most nézzük a képeket, amik a mostoha fényviszonyok miatt, olyanok, amilyenek!
Egymásba nyíló termek, gyülekező vendégek.

Baloldali kép: Jerolim Vulics(1951) alkotása. Zadarból
Jobboldali kép: Petár Kovac (1979) Csáktornyáról

Stanko Toth(1953) Fotói. Ő a Varasdi Fotóklub Elnöke

Jasenko Rasol(1969) Zágrábi fotós képe

Jöttem-mentem, fotózgattam, majd láthatóan "befogtak" Ilyen apró sippogások jelezték, mint az amerikai repülősfilmekben! Valószínű, Ő volt Nagykanizsán is, mert töbször is fotózott engem, vagy pedig, csak símán egy kifejlett izlésvilágú, jószemű remek fotós!

Dolgozik a Horvát Televízió! Riport Marina Viculin-nal, a zsűri Elnökével

Egy kis kiállítási hangulat!
Nikola Duretic(1949) Zágrábi fotós munkája
Gyülekezés az eredményhírdetéshez. Jobboldalt, Stanko Toth, a Varasdi Fotó klub Elnöke
Marina Viculin, Igor Kuduz, Boris Cvjetanovic

Oklevelek átadása. Ő volt a kedvencem, s természetesen azért, "csak" oklevelet kapott, mert engem nem kérdeztek! Hasonló stílusba fotózik, mint Emese! KLIKK! Tőle, kértem autogramot, nagyon kedvesen, mosolyogva adott, jól beszél angolul!

És végül a nagy SZTÁR! Valentinó Bilic Prcic(1967) Spiltből, az aranyéremmel! Volt hatalmas taps, mindenki nagyon szereti! megbeszéltük, hogy beszélgetünk, készítünk egy kis riportot, de mint tudjuk, a tolmácsom... Puuuuuucsííííííííí!!!
Már az elején szóltam róla, hogy én is díjazhattam! Én Őt díjaztam!!! Naná, hogy egy fotó se sikerült róla! No, de ez így szokott lenni! Meg is lepődtem volna, ha valami éles volna rajta!

Petra Slobodnjak (KLIKK!) magyarázza a technikát!

Itt szintén Ő, a képei előtt
Egy kis termi hangulat
Nikola Duretic(1949) Zágrábi fotós Művei

Stanko Abadžić (Sztanko Abadzsity)(1952) KLIKK! Zágrábi fotós képei Ki ne hagyjátok a weboldalát!!!

Oklevelek átadása. Ő volt a kedvencem, s természetesen azért, "csak" oklevelet kapott, mert engem nem kérdeztek! Hasonló stílusba fotózik, mint Emese! KLIKK! Tőle, kértem autogramot, nagyon kedvesen, mosolyogva adott, jól beszél angolul!

És végül a nagy SZTÁR! Valentinó Bilic Prcic(1967) Spiltből, az aranyéremmel! Volt hatalmas taps, mindenki nagyon szereti! megbeszéltük, hogy beszélgetünk, készítünk egy kis riportot, de mint tudjuk, a tolmácsom... Puuuuuucsííííííííí!!!

Már az elején szóltam róla, hogy én is díjazhattam! Én Őt díjaztam!!! Naná, hogy egy fotó se sikerült róla! No, de ez így szokott lenni! Meg is lepődtem volna, ha valami éles volna rajta!

Petra Slobodnjak (KLIKK!) magyarázza a technikát!

Itt szintén Ő, a képei előtt

Egy kis termi hangulat

Nikola Duretic(1949) Zágrábi fotós Művei

Stanko Abadžić (Sztanko Abadzsity)(1952) KLIKK! Zágrábi fotós képei Ki ne hagyjátok a weboldalát!!!
2009. november 21., szombat
.EREDMÉNYHÍRDETÉS! EREDMÉNYHÍRDETÉS! A térgörbület legörbült, és sok kislány szája, széle!
Késő délutánig tartottam ügyeletet, majd amikor a jelentkezés lezárult, akkor elindultam dolgozni. Egy órás munka után, 30 Km kellett autóznom, s közben jöttem rá, hogy lehet, hogy nem is vagyok normális! Ugyanis már az autóban elkezdtem izgulni, a sorsolás miatt. 22 órakor értem haza, magamhoz vettem a felszerelést, amit már induláskor elkészíettem, és irány a kocsma! Elvégre az a hiteles hely a sorsolásra, meg akárki nyer, ok az ivásra. Igen ám, de "PÉNTEK ESTE VAN!", zsúfolásig tele, ami nem lenne baj, de egy ember se volt rajtam kívül sorsolási állapotban! Próbálkoztam azzal, hogy lemegyek az Ő szintjükre, ittam 2x3 deci fehéret, aztán 3x2 decit, de nem használt! Erősebb volt a bornál, a mérhetetlen felelőség!(hogy hazudok!) Elindultam haza! 23 óra! Csak a feleségem volt otthon. Ez már nagyon késői idő, éppen ezért remélem, hogy megértitek, hogy ilyen későn már nem volt szívem egy hatalmas pofont kapni, így a felébresztésétől eltekintettem!.
Megszerveztem a sorsolást egyedül, illetve Sörike segített. Sörikéről annyit kell tudnotok, hogy már ez a második fellépése. Az elsőt ITT láthatjátok! Mondtam Neki, hogy gyere b...meg munka van!
- Ugye ilyenkor jóvagyok, máskor meg, csak a piszkosmunka!
Sörike ugyanis képernyőtörlő. No nem ám ilyen, meg olyan! Szarvasbörből van a
lelkem! Ott űl a monitor tetején, keményen figyel, forognak a szemei, s amikor már
harmadszor se tudok a fotónál egy foltot kiklónozni, akkor már üvölti:
- Neeeeeeeeeeeeeee!
- Késő b...meg, s már le is köptem a képernyőt! S már dörgölön is Sörikét, először a
durvább felével, majd a finomabbal! Közbe Ő mondja ám rendesen, amit most ide le
nem írnék, mert én egy Úr vagyok, amit abból is láthattok, hogy a bazdmeg szót
egyszer se írtam ki teljesen. Sörike, nagy fotós szakember ám! Most is amikor látta
hogy felpattintoma vakut, s feléje fordítottam a gépet, már mondta is:
- Pirosszem effektusra figyelj ám b...meg!
Leírom, hogy gondoltam a sorsolást. Megcsináltam a cédulákat, összehajtogattuk,
majd Sörike belerakta a kalapba (valódi marha! Én hordom!) Fogattam, kevertem,
ráztam, majd megint egy fröccs, újabb keverés, majd behunyt szemmel egyenként
kivettem öt cédulát, amit leraktam Sörike elé. Majd a többit félretettem, s az
ötöt beleraktam a kalapba. Majd Sörike keverte, kavarta, rázta, majd megint ittam
egy fröcst, most se írom le, hogy mit mondott Sörike, majd betekertem a kezét
ragasztó celofánnal, a kalapot rángattam, és közbe putty! Egy pillanatra
"belemártottam" Sörikét. Örültem, hogy elsőre sikerült egyet megragadni. És megvan!
Ezért szarakodtam, már vagy egy hete! Laza izzadás, pulzus kitapintható 140 tehát
hatásos, alkohol szint, majdnem nullára, azonnali intézkedés, szintek rendben,
bontás, idegbaj, pulzus 120-nál stabil, alkoholszintet újra emelni kell, hogy ez
miért nem marad egy helyben, és, és, és BONTÁS! GardoZs!
Prapapapám! Prapapapám! Zsuzsika! Kócoska! Ezt úgy se mossák le rólunk!
Pedig ne lássam a jegestengert, ha nem voltam becsületes! Mivel 17-en voltatok,
ahogy raktam ki a cédulákat, a neveket nem néztem, kijött a 4x4, azon gondolkodtam,
hová rakjam azt az egyet. Hová raktam én barom, hát az élre! Bízzatok bennem!!!
Jött a gyermekkategória! A picifiú nyert egy züm-züm vonatot, a picilánynak, meg
be kell érnie 10 puszival, de reggel megyek és Őnéki is választok valamit!
Türelem kis hölgy!
Van egy külön díj i.Jucii...... válszthat s! egyet a képeim közül, amit A4-es méretben,
bekeretezve elküldök!
Hoppá! Ki az a négy, aki a kalapba maradt? Először húztam egyet én. Kerekes Zsuzsi!
Jót vigyorogtam, de, hogy miért, azt majd elmondja Nektek Viki(Toritextil)A többit
símán felbontottam! Larion, Kozma Erzsébet, és Kinga!
Köszönöm, hogy veletek lehettem pár napig, és ígérem, hogy legközelebb se, meg
egyáltalán: SOHA TÖBBET! Na Jó! A Vikiét, még levezénylem!:)))
Aranyosak voltatok, köszönöm és sok puszi mindenkinek!
Egészségtekre!
Itt láthatók a cédulák hiánytalanul!

És itt a nagy PUTTY!
Itt pedig, a huncut, szeretnivaló, de mindíg eleven Janka (Jandó kislánya KLIKK) ajándéka látható, a piros mikulásos piciny szatyor, és a szeretetreméltó kiskutya, aki most rettentően szomorú, mert nem idulhat jankához, mert nincs cím. Addig Sörike vigasztalgatja rendületlenül, egész nap.
A kiskutya neve: KIFLI
Megszerveztem a sorsolást egyedül, illetve Sörike segített. Sörikéről annyit kell tudnotok, hogy már ez a második fellépése. Az elsőt ITT láthatjátok! Mondtam Neki, hogy gyere b...meg munka van!
- Ugye ilyenkor jóvagyok, máskor meg, csak a piszkosmunka!
Sörike ugyanis képernyőtörlő. No nem ám ilyen, meg olyan! Szarvasbörből van a
lelkem! Ott űl a monitor tetején, keményen figyel, forognak a szemei, s amikor már
harmadszor se tudok a fotónál egy foltot kiklónozni, akkor már üvölti:
- Neeeeeeeeeeeeeee!
- Késő b...meg, s már le is köptem a képernyőt! S már dörgölön is Sörikét, először a
durvább felével, majd a finomabbal! Közbe Ő mondja ám rendesen, amit most ide le
nem írnék, mert én egy Úr vagyok, amit abból is láthattok, hogy a bazdmeg szót
egyszer se írtam ki teljesen. Sörike, nagy fotós szakember ám! Most is amikor látta
hogy felpattintoma vakut, s feléje fordítottam a gépet, már mondta is:
- Pirosszem effektusra figyelj ám b...meg!
Leírom, hogy gondoltam a sorsolást. Megcsináltam a cédulákat, összehajtogattuk,
majd Sörike belerakta a kalapba (valódi marha! Én hordom!) Fogattam, kevertem,
ráztam, majd megint egy fröccs, újabb keverés, majd behunyt szemmel egyenként
kivettem öt cédulát, amit leraktam Sörike elé. Majd a többit félretettem, s az
ötöt beleraktam a kalapba. Majd Sörike keverte, kavarta, rázta, majd megint ittam
egy fröcst, most se írom le, hogy mit mondott Sörike, majd betekertem a kezét
ragasztó celofánnal, a kalapot rángattam, és közbe putty! Egy pillanatra
"belemártottam" Sörikét. Örültem, hogy elsőre sikerült egyet megragadni. És megvan!
Ezért szarakodtam, már vagy egy hete! Laza izzadás, pulzus kitapintható 140 tehát
hatásos, alkohol szint, majdnem nullára, azonnali intézkedés, szintek rendben,
bontás, idegbaj, pulzus 120-nál stabil, alkoholszintet újra emelni kell, hogy ez
miért nem marad egy helyben, és, és, és BONTÁS! GardoZs!
Prapapapám! Prapapapám! Zsuzsika! Kócoska! Ezt úgy se mossák le rólunk!
Pedig ne lássam a jegestengert, ha nem voltam becsületes! Mivel 17-en voltatok,
ahogy raktam ki a cédulákat, a neveket nem néztem, kijött a 4x4, azon gondolkodtam,
hová rakjam azt az egyet. Hová raktam én barom, hát az élre! Bízzatok bennem!!!
Jött a gyermekkategória! A picifiú nyert egy züm-züm vonatot, a picilánynak, meg
be kell érnie 10 puszival, de reggel megyek és Őnéki is választok valamit!
Türelem kis hölgy!
Van egy külön díj i.Jucii...... válszthat s! egyet a képeim közül, amit A4-es méretben,
bekeretezve elküldök!
Hoppá! Ki az a négy, aki a kalapba maradt? Először húztam egyet én. Kerekes Zsuzsi!
Jót vigyorogtam, de, hogy miért, azt majd elmondja Nektek Viki(Toritextil)A többit
símán felbontottam! Larion, Kozma Erzsébet, és Kinga!
Köszönöm, hogy veletek lehettem pár napig, és ígérem, hogy legközelebb se, meg
egyáltalán: SOHA TÖBBET! Na Jó! A Vikiét, még levezénylem!:)))
Aranyosak voltatok, köszönöm és sok puszi mindenkinek!
Egészségtekre!
Itt láthatók a cédulák hiánytalanul!
Sörike, a segédem is bemutatja Nektek!
Itt látható, hogy láthatóan összehajtogattuk!

Sörike belerakja mind a 17-et a kalapba.

Kíhúztam saját magam a fent leírtak szerint 5 darabot.
Amit bele is raktunk a kalapba! 
Majd Sörike ragasztós kézzel szugerál én rángatom a kalapot, Ő káromkodik, mert egy paraszt!

És itt a nagy PUTTY!
Itt pedig, a huncut, szeretnivaló, de mindíg eleven Janka (Jandó kislánya KLIKK) ajándéka látható, a piros mikulásos piciny szatyor, és a szeretetreméltó kiskutya, aki most rettentően szomorú, mert nem idulhat jankához, mert nincs cím. Addig Sörike vigasztalgatja rendületlenül, egész nap.
A kiskutya neve: KIFLI
2009. november 18., szerda
Térgörbület
Ez egy speciális görbült tér Varasdon. Az a különös benne, hogy semmilyen folyadék nem folyik le róla, ha esik az eső, akkor az is rajt marad, a görbülete ellenére. Működik úgy is, ha otthon leveszel a falról egy szép akvarellt, mindegy milyen, csak nagy legyen és drága, ráteszed egy drága szőnyegre úgy, hogy a kép felfelé nézzen, majd kinagyítod ezt a fotót, akkorára, hogy ha rátetted a szőnyeget, és arra az akvarellt, akkor körbe maradjon 5 cm. Majd önts az akvarellre 2 liter folyadékot. A legjobb a tej, de látványosabb a kakaó. Majd várjál addíg, amig férjed, feleséged, anyád hazajön és mutasd meg Neki. Fontos, hogy figyeld az arcát folyamatosan, és szó szerint ird le ide, hogy mit mondtak. Ha a hozzászólásuk öt percnél tovább tart, akkor lerövidítheted. A kommentálók között(kisérlet elvégzése nélkül is!) kisorsolom a Varasdi Fotokiállítás Albumát, ami a 2009 év legjobb Horvát fotóit (101 db) tartalmazza különleges bőrkötésbe. Meghatározatlan időre Ausztráliába költöztem, de onnét is figyelek és sorsolok!!!
Kinga (Jó a blogja! ITT!) panszkodott, hogy nincs akvarellje! Hogy ne essetek zavarba, Tománál beszerezhetitek ITT! KItűnően főz ITT! Az alapanyagai pedig nagyon híresek ITT! A neten az övé a legjobb blog, persze, ha az enyémet nem számítjátok!
A TÖBBI KÉPEIMET ITT ITT ITT!!! LÁTHATJÁTOK! EZÉRT NINCS AJÁNDÉK, CSAK A SÍMA GYÖNYÖRÖK ÉLVEZETE!
Ma, 2009.11.20.-án 18:51:13 lezárul a pályázat. Sorsolás 20:30-kor. Eredményhírdetés 21-én 01:15
Addig mindenki vigye a kedvesét -kinek mi van - buliba, mert ma PÉNTEK ESTE VAN!
PÉNTEK ESTE VAN!
PÉNTEK ESTE VAN!
PÉNTEK ESTE VAN!
PÉNTEK ESTE VAN!
Na? Melyik film híres mondása volt ez? /PÉNTEK ESTE VAAAAAAN!/
Kinga (Jó a blogja! ITT!) panszkodott, hogy nincs akvarellje! Hogy ne essetek zavarba, Tománál beszerezhetitek ITT! KItűnően főz ITT! Az alapanyagai pedig nagyon híresek ITT! A neten az övé a legjobb blog, persze, ha az enyémet nem számítjátok!
A TÖBBI KÉPEIMET ITT ITT ITT!!! LÁTHATJÁTOK! EZÉRT NINCS AJÁNDÉK, CSAK A SÍMA GYÖNYÖRÖK ÉLVEZETE!
Ma, 2009.11.20.-án 18:51:13 lezárul a pályázat. Sorsolás 20:30-kor. Eredményhírdetés 21-én 01:15
Addig mindenki vigye a kedvesét -kinek mi van - buliba, mert ma PÉNTEK ESTE VAN!
PÉNTEK ESTE VAN!
PÉNTEK ESTE VAN!
PÉNTEK ESTE VAN!
PÉNTEK ESTE VAN!
Na? Melyik film híres mondása volt ez? /PÉNTEK ESTE VAAAAAAN!/
2009. november 17., kedd
2009. november 11., szerda
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)



















